Jump to Navigation

Magyar_IRODALOM

2009. augusztus 31.

Ember és gondolkodás

Tantárgyi célok, fejlesztendő készségek, képességek: 

          Az olvasott, különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok felismerése.

          A líra különböző műfajaiban és hangnemeiben a klasszikus és kortárs magyar és világirodalom köréből válogatott művek olvasása, feldolgozása, összehasonlítása.

          A lírai beszédmód változatainak, általános és korhoz, illetve szituációhoz kötött különös jegyeinek értelmezése; korszakjellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának összevetése.

          Költői képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek azonosítása, jelentésteremtő szerepük megértése és értelmezése a tanult versekben.

          A műfaji konvenció és az attól való eltérés jelentéshordozó szerepének bemutatása néhány művön.

          Versszervező elvek felismerése és értelmezése különböző korokban keletkezett művekben.

          Különböző típusú, terjedelmű és műfajú - klasszikus és kortárs, magyar és világirodalmi - epikai művek elemzése és értelmezése.

          Az elbeszélői szólam és a szereplői szólam viszonyának vizsgálata.

          A stílusirányzat, a műfaj és az egyéni írói törekvés megmutatkozása a szereplők megalkotottságának módjában.

          Az elbeszélés szerkezete és a történet időrendje közötti eltérés értelmezése.

          A nézőpontok és a nézőpontváltások funkciójának értelmezése és ezek összefüggése a műben megjelenő értékekkel.

          Különböző típusú drámai művek elemzésének, értelmezésének képessége.

          Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk együttes kezelése, megértése (illusztráció, ábra, tipográfia, grafikonok értelmezése a szövegösszefüggésben, szövegek vizuális elrendezése stb.).

          A megtapasztalt formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban és a kreatív írásban.           

          Törekvés a közvetlenül adott jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok és más tanult irodalmi művek, megismert irodalmi konvenciók és elemzési technikák bevonásának segítségével.

          Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása.

          Drámai szituációk feszültségforrásainak azonosítása.

          Önálló jegyzetkészítés gyakorlása tanári segítséggel és anélkül (pl. kulcsszavak kiemelése, szerkezeti tagolás).

          Különféle műfajú, más-más művészeti ághoz tartózó művek összehasonlítása, a mű hatása mint műfaj- és médiumfüggő tapasztalat.

          A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése és tudatosítása.

Tananyag: Ember és gondolkodás

A reneszánsz európai és magyar irodalma

            Janus Pannonius

            Balassi Bálint

            William Shakespeare

A barokk irodalma, beszédmódja

            Pázmány Péter

A rokokó megjelenése az irodalomban

            Mikes Kelemen

            Nestroy: A talizmán

A felvilágosodás szellemtörténeti korszakának stílusirányzatai: a klasszicizmus és a szentimentalizmus

Felvilágosodás az európai és a magyar irodalomban

            Berzsenyi Dániel (és hatása a későbbi irodalomban)

            Csokonai Vitéz Mihály(és hatása a későbbi irodalomban)       

            Voltaire

            Diderot

            Rousseau

A romantika irodalma

            Katona József: Bánk bán

Chamisso: Schlemihl Péter

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

1.  intenzív szakasz – A humanista világkép, a reneszánsz ember

  1. intenzív szakasz – A racionalista és az empirikus gondolkodás

3.      intenzív szakasz – Felvilágosodás a magyar irodalomban

4.      intenzív szakasz – A teremtő képzelet – menkülés a valóságból (a romantika irodalma)

Az eredményes teljesítéshez szükséges tanulói tevékenységek:

Órai aktivitás, egyéni munka, páros munka, csoportmunka

Témazáró

Röpdolgozat

Írásbeli és szóbeli szövegalkotás

Referátum

Házi feladat

Igényes füzetvezetés

Kisérettségi vizsga (szóbeli)

 

Tankönyv:

Pethőné Nagy Csilla: Irodalom 10.

Pethőné Nagy Csilla: Irodalmi szöveggyűjtemény 10.

Közös olvasmányok:


Shakespeare: Romeo és  Júlia

egy Pázmány-prédikációrészlet (pl. A részegség csúfságáról)

egy Mikes-levél (pl. a 112.)

(a Zrínyi-eposzból az invocatio-propositio és a Syrena-kötetből a Peroratio)

Molière: Tartuffe

Voltaire: Candide

Goethe: Az ifjú Werther szenvedései

Chamisso: Schlemihl Péter

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Ajánlott olvasmányok:

Shakespeare: Othello, a velencei mór

Goldoni: Mirandolina

Molière: A fösvény

Diderot: Az apáca

Nestroy: A talizmán

Petőfi Sándor: A helység kalapácsa   és / vagy  Az apostol


AZ ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI, MÓDJA (intenzív szakasz)

Irodalom, nyelvtan

A tanulók minden intenzív szakasz végén 1 osztályzatot kapnak, amelyet a különböző tevékenységek részeredményei (pontszámai) határoznak meg. (Az adott intenzív szakasz tematikáját figyelembe véve ezek a tevékenységek különbözőek lehetnek. Pl.: témazáró, szövegelemző vagy akár házi dolgozat, röpdolgozat, szóbeli felelet, házi feladat, csoportmunka, kutatómunka, a házi olvasmányok, az órán feldolgozott szövegek ismeretének ellenőrzése, memoriter, csoportmunkban való részvétel stb.)                                            

Az intenzív szakaszban szerzett pontok (százalékok) irodalomból és nyelvtanból egyaránt az alábbiak szerint váltódnak át jegyre:

100 - 86%       jeles

85 – 76%       

75 – 61%        közepes

60 – 51%        elégséges

50 –     %         elégtelen

Az év végi jegy egyik részeredménye (a 4 intenzív szakasz eredményén túl) a MÁJUSI szóbeli kisérettségi vizsgán kapott osztályzat.





by Dr. Radut.