Jump to Navigation

Jom háácmáut, a függetlenség napja

Izrael államát 1948. május tizennegyedikén/5708. ijár 5-én kiáltották ki Tel Avivban, mely nap azóta az önálló zsidó állam függetlenségének napja.


A majd kétezer év utáni önálló, független államot deklaráló nyilatkozatot Dávid Ben Gurion, a későbbi miniszterelnök olvasta fel az ENSZ 1947. november 29-i határozata értelmében a brit mandátum lejárta előtt nyolc órával. Izraelben a függetlenség napja munkaszüneti nap, ünnepi hangulata van. Kezdetét fáklyagyújtás jelzi a jeruzsálemi Herzl-hegyen, majd színpompás tűzijáték következik. E napon adják át az Izrael-díjakat a legkiválóbb személyiségeknek, ekkor tartják a világ zsidó fiataljainak Tanah-ismereti versenyét.


Vannak oly zsidó közösségek, melyek az omerszámlálás alatti gyászszokásokat is szüneteltetik. A zsinagógákban elénekelik a nemzeti himnuszt (Hátikvá), hálaadó zsoltárokat (hálél) mondanak és a Tórából is felolvasnak.


Részlet az állam Függetlenségi Nyilatkozatából:

"Kiáltvány Izrael megalapításának tárgyában:

1. A zsidó nép Izrael földjén kelt életre, ezen a földön formálódott ki szellemi, vallási és politikai egyénisége, itt élt önálló nemzeti életet és innét adta a világnak a Bibliát.

2. Országából erőszakkal történt elűzetése után a szétszóratásban is hű maradt a nép hazájához a diaszpórában és soha nem szűnt meg ajkán az ima, szívében a remény, hogy vissza fog térni ide és visszaszerzi függetlenségét. (…)

4. Az 5657 (1897) évben Theodor Herzlnek, a zsidó állam eszméje megteremtőjének hívására ült össze az I. Cionista kongresszus, amely kimondta, hogy a zsidó népnek joga van saját országában nemzeti újjászületéshez..."

Izrael Állam himnusza:

Kol od báléváv pönimá Szívünk mélyén még

Nefes jehudi homijá a zsidó lélek vágyakozik

Ulefáté, mizráh kádimá és előre, kelet felé

Ájin lecijon cofijá. a szemünk Cionra tekint.

Od lo ávdá tikváténu, Nem veszett el még reményünk,

Hátikvá bát snot álpájim. a kétezer éves reménység:

Lihjot ám hofsi beárcénu, Szabad néppé legyünk országunkban,

Erec Cijon virusálájim. Cion és Jeruzsálem földjén.

(Náftáli Herz Imber)

 
Részlet Oláh János: Judaisztika I. c. könyvéből





by Dr. Radut.