Cikk olvasó
Tantárgyleírások a 10. évfolyamon
Feltöltve: 2010.09.06.
• A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése és tudatosítása. A kultúrák közötti átjárás korlátainak megtapasztalása, igény más kultúra megismerésére.
• A művészet toposzainak, képeinek, alakzatainak felismerése, értelmezése.
• A költői/irodalmi nyelvhasználat összetettségének felismerése, értelmezése.
• A költő, a vers beszélője és a költői én megkülönböztetése néhány, különböző korban született költeményben.
• Műalkotások funkcióinak elemzése.
• Műalkotások, művészek jellemző kifejezőeszközeinek felismerése, értelmezése.
• A műnemek és műfajok felismerésének, differenciálásának biztonságos ismerete.
• Az epikus és a drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése. A drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismerése.
• A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése a jellemzésben (különösen drámák alapján).
• A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése, megértése és értelmezése az irodalmi szövegekben.
• A szövegértési technikák ismeretének bővítése, gyakorlása, alkalmazása.
• Gyűjtött információanyagból írásos összefoglaló készítése, következtetések levonása.
• Régebbi korokból származó szövegek önálló megértése, különböző korstílusokat, stílusirányzatokat reprezentáló szövegek megismerése, értelmezése, összehasonlítása.
• Igény a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértésére.
• Az igazság, a morál az egyén életében és a társadalomban. A jog és a morál összefüggéseinek reflektálása.
• Beszédkészség, szóbeli és/vagy írásbeli szövegek értése és alkotása.
• Az ítélőképesség, a véleményalkotás és -nyilvánítás fejlesztése.
• Az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése.
• A szöveg tartalmát és a megnyilatkozó szándékát tükröző kifejezések biztonságos alkalmazása.
• A szókincs folyamatos gazdagítása. Szakkifejezések és alkalmazásuk képességének elsajátítása.
• A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása (pl. téma, a műfaj megállapítása, logikai összefüggések feltárása).
• Képesség a szövegek kapcsolatának és különbözőségének felismerésére és értelmezésére (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások elemzése).
• A mai nyelvhasználattól eltérő (régi, archaizáló) szövegek megértésében szerzett tapasztalatok bővítése.
• A történeti másság befogadói aktivitást követelő szerepének tudatosulása.
• Egyéni konfliktuskezelési eljárások kialakításának képessége.
• Memoriterek szöveghű tolmácsolása a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással.
Mítoszok világa, mitológia, teremtéstörténetek a különböző kultúrákban
A tragédia születése – az ógörög színház és dráma
A reneszánsz magyar és európai irodalma (líra, dráma, epika)
1. intenzív szakasz – Műfajelmélet; archetípusok; az átváltozás mint archetipikus motívum
- intenzív szakasz – Eposzok régen és ma; világ- és emberkép a különböző korstílusokban; bibliai örténetek
3. intenzív szakasz – Konfliktusos drámák, változó, önelemző, önleleplező hősök (Szophoklész Oidipusza, Antigonéja, Shakespeare egy tragédiája)
4. intenzív szakasz – Ars poeticák az irodalomban
Az eredményes teljesítéshez szükséges jellemző tanulói tevékenységek:
Órai aktivitás, egyéni munka, páros munka, csoportmunka
- témazáró, röpdolgozat
- kreatív fogalmazás
- kiselőadás
- memoriter
- házi feladat
- igényes füzetvezetés
A tanulók minden intenzív szakasz végén 1 osztályzatot kapnak, amelyet a különböző tevékenységek részeredményei (pontszámai) határoznak meg. (Az adott intenzív szakasz tematikáját figyelembe véve ezek a tevékenységek különbözőek lehetnek. Pl.: témazáró, szövegelemző vagy akár házi dolgozat, röpdolgozat, szóbeli felelet, házi feladat, csoportmunka, kutatómunka, a házi olvasmányok, az órán feldolgozott szövegek ismeretének ellenőrzése, memoriter, csoportmunkban való részvétel stb.) ):
Az intenzív szakaszban szerzett pontok (százalékok) irodalomból és nyelvtanból egyaránt az alábbiak szerint váltódnak át jegyre:
Pethőné Nagy Csilla: Irodalmi szöveggyűjtemény 9.
Közös olvasmányok:
Ajánlott olvasmányok:
Shakespeare: Vízkereszt vagy amit akartok, Romeo és Júlia
• A kommunikációs folyamat összetevőinek felismerése. Árnyalt, rugalmas alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben.
• Szándékos törekvés a változatosságra, a beszédpartnerek figyelmének megragadására és lekötésére.
• Érvelés: érvek felkutatása, rendszerezése, vélemény, állásfoglalás kialakítása, továbbfejlesztése, logikus gondolatmenet kialakítása.
• A nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási biztonság fejlesztése, gyakorlása az írásbeli szövegalkotásban.
• A helyesírás értelemtükröző szerepének megértése és tudatos alkalmazása.
• Önkifejező és kreatív szövegalkotás (pl. élményszerű személyes történet elbeszélése, verses-rímes szövegek alkotása, szövegek átírása különböző nézőpontokból stílus- és hangnemváltással)
• A nyelv több szempontú megközelítése (a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás).
• A szöveg nyelvi egységeinek és szerkezeteinek jelentéséből, illetve a kommunikáció nem nyelvi eszközeiből és egyéb tényezőiből fakadó jelentések, jelentésviszonyok feltérképezése.
• Jelentéstani és pragmatikai alapfogalmak önálló használata szövegek, kommunikációs események kritikai megközelítésében.
• Leíró nyelvtani ismeretek.
• A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek biztonságos alkalmazása.
• A szöveg tartalmát megerősítő és megkérdőjelező gesztusok ismerete és törekvés ezek tudatos használatára. Ezek megértése (dekódolása) hétköznapi kommunikációs helyzetekben, a tömegkommunikációban, verbális, hangzó és képi szövegekben; a művészetben (pl. film, színház, fotó, képzőművészet).
• Az összefoglalás eljárásának gyakorlása, önálló alkalmazása (pl. a lényeg kiemelése, időrend követése, adatok rendszerezése, álláspontok elkülönítése).
• A nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási biztonság gyakorlása az írásbeli szövegalkotásban.
• Nyelvhelyességi problémák önálló megoldása (szóban és írásban egyaránt).
Jelentéstan (a nyelvi jel jelentése, hangalak és jelentés)
A nyelvi szintek (hangtan, morfológia, szófajok rendszere)
Az eredményes teljesítéshez szükséges jellemző tanulói tevékenységek:
Órai aktivitás, egyéni munka, páros munka, csoportmunka
AZ ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI, MÓDJA (intenzív szakasz)
A tanulók minden intenzív szakasz végén 1 osztályzatot kapnak, amelyet a különböző tevékenységek részeredményei (pontszámai) határoznak meg. (Az adott intenzív szakasz tematikáját figyelembe véve ezek a tevékenységek különbözőek lehetnek. Pl.: témazáró, szövegelemző vagy akár házi dolgozat, röpdolgozat, szóbeli felelet, házi feladat, csoportmunka, kutatómunka, a házi olvasmányok, az órán feldolgozott szövegek ismeretének ellenőrzése, memoriter, csoportmunkban való részvétel stb.) ):
Az intenzív szakaszban szerzett pontok (százalékok) irodalomból és nyelvtanból egyaránt az alábbiak szerint váltódnak át jegyre:
Antalné Szabó Ágnes dr. - Raátz Judit dr.:
Magyar nyelv és kommunikáció. Tankönyv 9-10. évfolyam
Magyar nyelv és kommunikáció. Munkafüzet 9. évfolyam
Tankönyv: Philip Kerr & Ceri Jones – Straightforward (Intermediate) Student’s Book, Workbook
A tanév tantárgyi célja:
Elsődleges célunk, hogy a Nyelvi Informatikai évfolyamot végzett tanulók nyelvtanulási folyamata nem törjön meg, tehát az ott bevált és elsajátított új módszereket, tanulási formákat tovább alkalmazva, a kommunikatív nyelvoktatás alapelveire épülő nyelvtanítás keretein belül bővítsék ismereteiket és minél magasabb nyelvi szintre jussanak el.
Az érettségi vizsgán és a nyelvvizsgán előforduló típusfeladatok gyakorlásával és a szóbeli vizsgán érintett témakörök szókincsének bővítésével és ismeretanyagának gazdagításával a diákok lehetőséget kapnak, hogy a következő években a tudásszintjüknek megfelelő, sikeres érettségi-, illetve nyelvvizsgát tegyenek le.
Fontos célunk még, hogy a nyelvórákon folyó és ahhoz kapcsolódó önálló munka növelje a tanulók nyelvtudás-szintjét, magabiztosabb nyelvhasználókká tegye őket, és hogy az itt elsajátított készségek, tanulási stratégiák lehetőséget adjanak az életen át tartó nyelvtanulás gyakorlására, valamint nyelvtudásuk más területen való felhasználására is.
Tananyag a kommunikációs szándékok, témakörök és szókincs részletezésével:
Units | Topics | Grammar | Functions |
1A Double lives | double meanings, lying, politics | stative & dynamic verbs, present simple & present cont. | talking about yourself |
1B Britishness | self-image, culture | subject & object questions | describing somebody |
1C First impressions | first impressions | subject & object questions | describing somebody |
2A Journeys | travel | phrasal verbs | descibing a place |
2B Down under | Australia | present perfect & past simple | planning a journey |
2C Getting around | daily transport | verb collocations | conversation: getting somewhere |
3A Dream homes | accommodation | modals | discussing advantages & disadvantages |
3B Bedrooms | sleeping & dreaming | verb collocations | fluency (speaking) |
3C Dinner date | requests | modals | conversation fillers |
4A Luck of the draw | lottery | past simple & past cont. | idioms, inventing a story |
4B Coincidences | things in common, coincidences | both & neither | talking about similarities & differences |
4C Twists of fate | bad luck, superstitions | past perfect | fluency: time linkers |
Az eredményes teljesítéshez szükséges jellemző tanulói tevékenységek:
- az adott tanagyagban való jártasság
- a házi feladat rendszeres elkészítése
- otthoni tanulás, felkészülés
- kiselőadások, fogalmazások elkészítése és bemutatása
- együttműködő, aktív részvétel az órákon
Számonkérés, értékelés:
Az írásbeli számonkérés formái a szódolgozatok, nyelvtani röpdolgozatok, beadandó fogalmazások, illetve a témazáró dolgozatok, amelyekben a lexikai és nyelvtani ismeretek mellett az olvasás és hallás utáni szövegértést és az íráskészséget is mérjük.
A félévi és év végi értékelést a dolgozatok, szóbeli feleletek, fogalmazások és kiselőadások eredményei, a házi feladatok elkészítése és az órai munka összessége adja.
A tanév tantárgyi célja:
Elsődleges célunk, hogy a Nyelvi Informatikai évfolyamot végzett tanulók nyelvtanulási folyamata nem törjön meg, tehát az ott bevált és elsajátított új módszereket, tanulási formákat tovább alkalmazva, a kommunikatív nyelvoktatás alapelveire épülő nyelvtanítás keretein belül bővítsék ismereteiket és minél magasabb nyelvi szintre jussanak el.
Az érettségi vizsgán és a nyelvvizsgán előforduló típusfeladatok gyakorlásával és a szóbeli vizsgán érintett témakörök szókincsének bővítésével és ismeretanyagának gazdagításával a diákok lehetőséget kapnak, hogy a következő években a tudásszintjüknek megfelelő, sikeres érettségi-, illetve nyelvvizsgát tegyenek le.
Fontos célunk még, hogy a nyelvórákon folyó és ahhoz kapcsolódó önálló munka növelje a tanulók nyelvtudás-szintjét, magabiztosabb nyelvhasználókká tegye őket, és hogy az itt elsajátított készségek, tanulási stratégiák lehetőséget adjanak az életen át tartó nyelvtanulás gyakorlására, valamint nyelvtudásuk más területen való felhasználására is.
Tananyag a kommunikációs szándékok, témakörök és szókincs részletezésével:
Szabadidő, szórakozás: hogyan viselkedjünk egy bulin/társas összejövetelen?
Mi tegyek? – probléma megfogalmazása, arra reagálás: tanácsadás
Gyakorlati angol: a gyógyszertárban – segítségkérés, gyógyszer vásárlása
A tankönyv szóanyagának és szituációs helyzeteinek átismétlése
Az eredményes teljesítéshez szükséges jellemző tanulói tevékenységek:
- az adott tanagyagban való jártasság
- a házi feladat rendszeres elkészítése
- együttműködő, aktív részvétel az órákon
- otthoni tanulás, felkészülés
Számonkérés, értékelés:
Az írásbeli számonkérés formái a szódolgozatok, nyelvtani röpdolgozatok, beadandó fogalmazások, illetve a témazáró dolgozatok, amelyekben a lexikai és nyelvtani ismeretek mellett az olvasás és hallás utáni szövegértést is mérjük.
A félévi és év végi értékelést a dolgozatok és szóbeli feleletek eredményei, a házi feladatok elkészítése és az órai munka összessége adja.
•Vegyes feladatok – gondolkodási műveletek
•Kombinatorika, Halmazok
•Algebra (hatványozás, algebrai kifejezések, algebrai törtek, nevezetes szorzatok)
•Függvények
•Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek
•Geometria (háromszögek, négyszögek, sokszögek)
•Geometriai transzformációk
Az eredményes teljesítéshez szükséges jellemző tanulói tevékenységek
•Füzetvezetés, tankönyvhasználat
•Órai munka, házi feladat elkészítése
•Folyamatos tudáskontroll, kérdezés, kommunikáció a társakkal és a tanárral
•Egyre nehezedő, többlépéses gondolatmenetek, logikus okfejtések kitalálása, követése, megértése, lejegyzése
•Algebra feladatok megoldása (egyenlet, egyenlőtlenség, szöveges feladat)
•Szerkesztés és rajzolás, Síkidomok, alakzatok megfigyelése, összehasonlítása, tulajdonság és definíció
Értékelés
A tanulókat témánként értékeljük.
Egy témában
•házi feladatokra,
•órai munkára,
•röpdolgozatokra,
•beadandókra és a
•témazáró dolgozatra lehet nagyjegyet kapni.
A házi feladatok és az órai munka folyamatosan pl. „plusz-mínuszos” rendszerben kerül értékelésre óráról órára, a röpdolgozatok nagyjegye a kapott 2-4 kisjegy átlaga, a témazárók több mint fele legalább elégséges érdemjegyű kell legyen.
A jegyek súlya:
Témazáró háromszoros értékű jegy
HF (+,-) egyszeres értékű jegy
Beadandó egyszeres értékű jegy
Órai munka (+,-) egyszeres értékű jegy
Röpdolgozatok egyszeres értékű jegy
Kosztolányi – Kovács – Pintér – Urbán - Vincze: Sokszínű matematika 9. (Mozaik kiadó)
Egységes érettségi feladatgyűjtemény
Az eddig tanult dolgok tudatos alkalmazása. A programok közötti adatcsere lehetősége, az informatikai fogalmak elvontabb megértése. Az adott feladathoz a legcélszerűbb eszköz megkeresése.
Algoritmizálás, önálló döntéshozatal, esztétikai igényesség, törekvés a harmóniára
· Prezentáció (ismétlés) 3 óra
· Szövegszerkesztés (haladó – stílusok, tartalomjegyzék, nagy dokumentumok) 6 óra
· Táblázatkezelés (HA, FKERES stb. függvények; diagramok: elemzés, függvényábrázolás 15 óra
· Alapismeretek (Hardver) 8 óra
· Flash 10 óra
· Weblapkészítés 13 óra
· esszé 5 óra
Az eredményes teljesítéshez szükséges jellemző tanulói tevékenységek:
- Táblázatkezelő program használata
- szövegszerkesztő program haladóbb használata
- alapvető hardver ismeretek
- önálló weblap készítése
A számonkérés, értékelés rendszeressége, hogyanja, szempontjai:
- Minden témakör végén egy témazáró dolgozat (számítógéppel, írásban), melyek kétszeres súllyal számítanak
- Rendszeresen elkészített gyakorlati feladatok
- Féléves beadandó feladatok, megléte a továbbhaladás feltétele, értéke a témazáró dolgozattal egyenértékű
- A dolgozatok és feladatok aránya 30% : 70%
A spanyol nyelv tanításában alapvető szempont, hogy a nyelvvel mint kommunikációs eszközzel ismerkedjenek a tanulók. Fontos, hogy a tanulók képesek legyenek gondolataikat, érzéseiket, javaslataikat, véleményüket kulturált formában spanyol nyelven is kifejezni. A nyelvtanítás során kezdettől fogva nagy hangsúlyt kap a négy alapkészség (beszéd, hallás utáni szövegértés, olvasás, írás) tanítása és elmélyítése. A tantárgy jellegéből adódóan a tanórákon nagy szerepet kap a csoport- és pármunka, ezzel is több lehetőséget teremtve az egyidejű interakciókra. A spanyoltanítás kimeneti célja a használható és önállóan továbbfejleszthető nyelvtudás, illetve a középszintű érettségi vizsgára való felkészülés. A differenciált tanítás eredményeként lehetőség nyílik emelt szintű nyelvi érettségire vagy középfokú nyelvvizsgára való felkészülésre is. További hagyományteremtő programok keretében a tanulók betekintést kapnak a spanyol nyelvi kultúrába. A nyelv tanulásának szerves része a rendszeres házi feladat és a folyamatos értékelés. Az évfolyamokra lebontott információk az elektronikus naplóban olvashatók.
A tanév tantárgyi célja
A tanulók kedvének felkeltése a spanyol nyelv tanulása iránt és segíteni őket az eredményes nyelvtanulás technikáinak használatában.
Fejlesztendő képességek
• hallott és olvasott szöveg értése
• szövegalkotás szóban és írásban
• kommunikációs képesség
• problémamegoldó készség
Témakörök, szókincs
Bemutatkozás, család, szabadidő, lakóhely, közlekedés a városban, vásárlás, napirend.
Nyelvtani szerkezetek
1.A spanyol ábécé, a kiejtés, a főnév és melléknév sorrendje, a főnevek és melléknevek neme és száma, a névelők, a személyes névmások alanyesete, a „ser” ige ragozása, az „-ar” végű igék ragozása, elöljárószók: „en, de”, a szórend, a tárgyeset.
2.Az „estar” ige ragozása, „ser” vagy „estar”? Az „-er” végű igék, az „-ir” végű igék, rendhagyó ige: „tener”, „éste” vagy „este”? rövidülő melléknevek, „muy/un poco v. mucho/poco? A hangsúlytalan birtokos névmások, elöljárószók: „con, para”, a számok 0-100.
3.A diftongálódó igék, a tőhangváltó igék, a „querer” és a „poder” ige használta, a „gustar” és a „querer” ige használta, rendhagyó igék: „decir, hacer, poner, salir, ir”, a személyes névmás részeshatározós esete, időhatározok: „para, a”, „y” vagy „e”? „O” vagy „u”? „Quedar” vagy „quedarse”.
4.A „ser, estar, hay” igék használta, rendhagyó ige: „saber”, a „saber” és a „poder” ige használta, helyhatározószók, „muchos/pocos” v. „mucho/poco”, ez vagy az? Itt vagy ott? A sorszámnevek 1-10, a számok 100-1000.
5.Az „hay que” és a „tener que” használata, no… ni…, a felajánló kérdés, kérdőszok elöljárószóval, a számok 1000-100 000.
6.A melléknév fokozása, a személyes névmások tárgyesete, az előrevetett tárgy, a „que” vonatkozó névmás, rendhagyó igék: „conocer, dar”
7.A visszaható igék, a közeljövő: „ir a” + főnév igenév, a névmások sorrendje, a „que” kötőszó, az „esto” névmás, a „todo, os” használata, az időpon (óra) kifejezése, a dátum kifejezése.
Az eredményes teljesítéshez szükséges jellemző tanulói tevékenységek
• együttműködő, aktív részvétel az órákon
• a házi feladat rendszeres elkészítése
• az adott tanagyagban való jártasság
• a négy alapkészséghez kapcsolódó különböző, tankönyvben előforduló feladat típusokban való jártasság
A számonkérés, értékelés rendszeressége, hogyanja, szempontjai
A diákok minden hónapban egy jegyet kapnak, amely az alábbi részekből tevődik össze:
Az órai munkát heti rendszerességgel értékeljük – ebben az órai aktivitás, a füzetvezetés, az eszközök megléte szerepel szempontként
Minden órához kapcsolódik házi feladat, ami a szókincsfejlesztést és a tananyagban való jártasságot szolgálja
Minden héten önálló szóbeli szövegalkotás értékelése
Havonta írásbeli dolgozat írnak
Az év végi értékeléshez kapcsolódik egy utolsó szóbeli vizsga, az A1 nyelvvizsga alapján. Ez három részből áll: két monológ és egy párbeszéd a tanárral. A vizsga alatt csak spanyolul lehet beszélni.
Az év végi jegyben a havi jegyek átlaga mellett a vizsga súlyozottan számít, a vizsgán elért eredmény lesz az év végi osztályzat, de csak esetben, ha nincs 2 jegynél eltérés a havi átlag és a vizsgaeredmény között.
Pl: havijegy átlaga: 3, vizsga: 5 – elérhető eredmény: 5
havijegy átlaga: 1, vizsga: 5 – elérhető eredmény: 3
havijegy átlaga: 2, vizsga: 4 – elérhető eredmény: 4
Ha a diák nem elégedett az eredményével, a vizsgát megismételheti, de összesen csak háromszor vizsgázhat egy diák.
Tankönyv
Colores 1. Nemzeti Tankönyvkiadó
A héber nyelv tanításában alapvető szempont, hogy a nyelvvel, mint kommunikációs eszközzel ismerkedjenek a tanulók. Fontos, hogy a tanulók képesek legyenek gondolataikat, érzéseiket, javaslataikat, véleményüket kulturált formában héber nyelven is kifejezni. A nyelvtanítás során kezdettől fogva nagy hangsúlyt kap a négy alapkészség (beszéd, hallás utáni szövegértés, olvasás, írás) tanítása és elmélyítése. A tantárgy jellegéből adódóan a tanórákon nagy szerepet kap a páros munka, ezzel is több lehetőséget teremtve az egyidejű interakciókra. A héber nyelvtanítás kimeneti célja a használható és önállóan továbbfejleszthető nyelvtudás, illetve a középszintű érettségi vizsgára való felkészülés. A későbbi differenciált tanítás eredményeként lehetőség nyílik a középfokú akkreditált nyelvvizsgára való felkészülésre is. További hagyományteremtő programok keretében a tanulók betekintést kapnak a héber nyelvű kultúrába. A nyelv tanulásának szerves része a rendszeres házi feladat és a folyamatos értékelés. Az évfolyamokra lebontott információk az elektronikus naplóban olvashatók.
A tanév tantárgyi célja:
A korábbi években megszerzett héber nyelvi tudás rendszerezése, a négy nyelvi alapkészség továbbfejlesztése, a szókincs bővítése.
Fejlesztendő képességek:
Hallott és olvasott szöveg értése
Szövegalkotás szóban és írásban
Kommunikációs képesség
Problémamegoldó készség
Témakörök, szókincs:
Izraeli kultúra
Sós-tenger – turizmus
Tel-Aviv, Jeruzsálem
Péntek Izraelben
Étkezési szokások
Számok - óra, életkor
- Sport
- Szórakozás
Élet könyvek nélkül?
Posta – Internet
A „Száz Kapu” városrész Jeruzsálemben
Nyelvtani szerkezetek:
Pal igecsoport – „lamed-hé” alcsoport: főnévi igenév
„Egész” határozószó + névelő szerkezet
Pal igecsoport – „pé-jod” alcsoport: főnévi igenév
Határozott névelővel ellátott jelzős szerkezetek
„Semmi” határozószó – tagadó mondatok
Piel igecsoport: főnévi igenév
Nőnemű számok: 11-20
Hifil igecsoport – jelen idő és főnévi igenév
„Szmichut” - birtokos szerkezetek
Hímnemű számok: 11-20
Hitpael igecsoport – jelen idő és főnévi igenév
„Szmichut” - birtokos szerkezetek + jelző
Az eredményes teljesítéshez szükséges jellemző tanulói tevékenységek:
Együttműködő, aktív részvétel az órákon
A házi feladat rendszeres elkészítése, szótárfüzet rendszeres vezetése
Az adott tanagyagban, illetve a négy alapkészséghez kapcsolódó különböző, tankönyvben előforduló feladattípusokban való jártasság:
1. új szavak folyamatos tanulása, írásbeli alakjuk, nyelvtani kategóriájuk és szóbeli kiejtésük pontos ismerete
2. új nyelvtani szerkezetek folyamatos tanulása és ismerete írásban és szóban
3. olvasott és hallott szövegek megértése, tartalmuk visszaadása szóbeli kommunikációban
4. íráskészség-feladatok elkészítése (mondatok, párbeszédek, fogalmazások)
5. fordítási gyakorlatok elkészítése
A számonkérés, értékelés rendszeressége, hogyanja, szempontjai:
A fent leírt tevékenységekre folyamatosan kapnak a tanulók visszajelzést és részértékelést, ún. kisjegyek formájában. A tanév során hat alkalommal ezen kisjegyeket összesítve (átlagolva) kapnak a tanulók értékelést osztályzattal (nagyjegy) és szövegesen. E hat jegy alapján kapnak a tanulók évvégén jegyet és szóbeli értékelést.
Tankönyvek, források:
Chayat-Israeli-Kobliner: Ivrit min haHatchala I; Academon
Yanshuf izraeli hetilap bevándorlóknak (hetilap könnyített héber nyelven)
Izraeli kulturális alkotások (film, irodalom, zene etc.)
A judaisztika tantárgy általános célja, hogy összhangba hozza a formális tudnivalókat és a megélt eseményeit a zsidó hagyománynak (például: maceszsütés, zsinagóga-látogatás). Célunk, hogy diákjainkban pozitív hozzáállást fejlesszünk ki a zsidó kultúrával és hagyománnyal kapcsolatban.
Tantárgyi cél,
A szaktantárgy magyar nyelven történő befogadása; korábban tanultak átismétlése (ünnepek, kegytárgyak), a zsidó élet eseményeinek megismerése, elmélyedés a Szentírás prófétai könyveiben
Zsidó élet körforgása, Prófétai Könyvek.
Módszerek:
Önálló órai munka, moodle-n házi feladat készítése, moodle-n az összefoglalások áttekintése, ismeretanyag gyűjtése, közös szövegolvasás, kiselőadás
Az érettségi szünetben iskolán kívüli judaisztikai programon vesznek a tanulók részt.
Fejlesztendő képességek
Szövegolvasás és értelmezés, gondolkodásmódok összehasonlítása (például: miképpen látják az adott eseményt a zsidóság különböző ágai), saját tapasztalat összegzése és kapcsolódási pontok keresése a tananyaggal.
A számonkérés, értékelés rendszeressége, hogyanja, szempontjai:
A sikeres félév feltétele: a két témazáró sikeres megírása.
Ciklusonként négy házi feladat van, melyeket a ciklus végéig kell megcsinálni a moodle felületen. Feladatonként 10 pontot lehet kapni. A 40 pont érdemjeggyé konvertálódik a következő módon:
0-15:1; 16-22:2; 23-28:3; 29-34:4; 35-40: 5
A félévi jegyet a két súlyozott (duplán számító) témazáró és a két moodle jegy adja ki
Az órai munka a szöveges értékelésben jelenik meg, illetve a félévi/év végi osztályzatban.
Tankönyv: Oláh János: Mindennek rendelt ideje van; Szentírás
A tanév tantárgyi célja
Az alapvető szervetlen elemek és vegyületeik megismerése, összekapcsolása a mindennapi életben megjelenő anyagokkal, folyamatokkal. A környezetvédelem szempontjából fontos tudatos fogyasztóvá válás segítése.
Fejlesztendő képességek
- ok-okozati összefüggések felismerése az anyag szerkezete és tulajdonságai között, ennek birtokában tudjon egyszerű következtetések levonni,
- váljon magabiztossá az áltudományos médiatermékek felismerésében,
- ismerje meg a tudomány eredményeit és korlátait a természetvédelemben, vesse össze az egyén felelősségének kérdésével,
- tekintsen a hétköznapi, háztartási jelenségekre úgy, mint anyagokkal és azok tulajdonságaival összefüggő és szabályozható folyamatokra
- Atomok szerkezete
- Elemek helye a periódusos rendszerben
- Nemfémes elemek és fontosabb vegyületeik
Az eredményes teljesítéshez szükséges jellemző tanulói tevékenységek
- fegyelmezett órai munka
- konstruktív feladatmegoldás kiscsoportos formában
- egyéni felelősségvállalás a folyamatos tanulásért, az elakadások jelzése
- házi feladatok megoldása
- nyitott hozzáállás a felvetett problémák végiggondolására, ok-okozati kapcsolatok keresésére
A számonkérés, értékelés rendszeressége, hogyanja, szempontjai
A félév során 600 pont szerezhető az alapórán. Ebből a megszerzett pontok alapján alakul ki a jegy:
· 40%-tól (240 pont): elégséges (2)
· 55%-tól (330 pont): közepes (3)
· 70%-tól (420 pont): jó (4)
· 85%-tól (510 pont). jeles (5)
A megszerezhető 600 pont 4 részből tevődik össze, bármely részből 0 pont, azaz nem teljesítés esetén az év végi jegy elégtelen:
- 200 pont: témazáró dolgozatok. A félév során négy dolgozat várható, 4*50 pont
- 200 pont az órához kapcsolódó tevékenységekből (50 pont röpdolgozat, 50 pont órai munka, 100 pont házi feladat)
- 80 pont esszé
- 120 pont önálló kutatást is tartalmazó munkára, előre egyeztetett témában és határidővel
A kémia gyakorlat további 200 pontot érhet 100%-os teljesítés esetén. Egy félévben felvett gyakorlat esetén a megszerezhető pontszám 800, két félévben felvett gyakorlat esetén 100, és ebből kerül az év végi jegy kiszámításra százalékszámítással.
Tankönyvek, források
Értékelésmódja, eszköze:
Formakövető írás alkalmazása egy reneszánsz festmény alapján
Értékelésmódja, eszköze:
A gyerekek tudjanak tájékozódni a kottában, értelmezzék a zenei jelzéseket, a zeneszerző instrukcióit. Bevezetés a XX. századi zene világába
Az eredményes teljesítéshez szükséges jellemző tanulói tevékenységek:
- Kiselőadás készítése - Zenetörténeti ismeretek elsajátítása
- Kottaírás – Népdalok éneklése
- Kottaolvasás – Tonalitás-érzet kialakítása, hangnemek éneklése
- Zenehallgatás – Zenei memória, zenefelismerés hangzó zene után
- Tánc, mozgás - Dalkincsfejlesztés
- Szolmizálás kézről, kottáról – Tonalitás-érzet kialakítása, dalok tanulása
- Kreatiív és improvizatív zenei gyakorlatok
A számonkérés, értékelés rendszeressége, hogyanja, szempontjai:
Tantárgyleírás
- a Föld változatos arcának megismerése, a benne és rajta játszódó folyamatok összefüggéseinek feltárása.
.- Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésekről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt.
Fejlesztendő képességek:NAT alapján:
- Az általánosítás és a szintetizálás annak érdekében, hogy a tanulók átfogó rendszerként értelmezzék a természetföldrajzi jelenségeket, folyamatokat, összefüggéseket.
- Geoszférákon belül és az egyes szférák között zajló kölcsönhatások felismerése és magyarázata
- A Föld a Világegyetemben
- Lakóhelyünk a Föld
- Lakóhelyünk a Föld
- Az éltetõ légkör
- Bölcsõnk a vízburok
- A földfelszín formakincse
- Globális problémák
Az eredményes teljesítéshez szükséges jellemző tanulói tevékenységek:
Aktív órai munka, önállóan, párban és csoportban. Rendszeres otthoni felkészülés, az aktuális
hírforrások – újság, TV, rádió, internet – ismerete.
A számonkérés, értékelés rendszeressége, hogyanja, szempontjai:
A tantárgyat egy féléven keresztül tanulják a tanulók. Az érdemjegy megszerzésének szabott feltételei vannak, minden részből kötelező teljesíteni valamennyit, amennyit a diák „jónak lát”.
A félév során a következőket kell teljesíteniük:
- egy esszé iskolai megírása = 80 pont
Választható még a földrajz félévenként plusz 200 pontért gyakorlat formájában is, így a megszerezhető pontok 800, illetve 1000 pontot tesznek ki.
Az így összegyűjtött pontok a következő jegyeknek felelnek meg:
- 85 – 100% - jeles
- 72 - 84% - jó
- 58 - 71% - közepes
- 45 - 57% - elégséges
Tankönyvek, források:
Ajánlott irodalom:: Nemerkényi - Sárfalvi: Általános természetföldrajz
Nemzeti Tankönyvkiadó
Földrajz atlasz 12 - 16 évesek számára
Cartographia
Az órákon elhangzottak.
- lényeg kiemelése szövegből, összehasonlítások, információk csoportosítása és rendszerezése;
- adatok, egyszerű adatsorok, diagramok és más ábrák elemzése, összehasonlítása;
- tények, szöveges információk ábrázolása különböző módon (pl. térképvázlaton, rajzon, diagramon,
- egyszerű vázlat készítése információk alapján önállóan;
Tantárgyleírás
A francia nyelv tanításában alapvető szempont, hogy a nyelvvel mint kommunikációs eszközzel ismerkedjenek a tanulók. Fontos, hogy a tanulók képesek legyenek gondolataikat, érzéseiket, javaslataikat, véleményüket kulturált formában francia nyelven is kifejezni. A nyelvtanítás során kezdettől fogva nagy hangsúlyt kap a négy alapkészség (beszéd, hallás utáni szövegértés, olvasás, írás) tanítása és elmélyítése. A tantárgy jellegéből adódóan a tanórákon nagy szerepet kap a csoport- és pármunka, ezzel is több lehetőséget teremtve az egyidejű interakciókra. A francatanítás kimeneti célja a használható és önállóan továbbfejleszthető nyelvtudás, illetve a középszintű érettségi vizsgára való felkészülés. A differenciált tanítás eredményeként lehetőség nyílik emelt szintű nyelvi érettségire vagy középfokú nyelvvizsgára való felkészülésre is. További hagyományteremtő programok keretében a tanulók betekintést kapnak a francia nyelvi kultúrába. A nyelv tanulásának szerves része a rendszeres házi feladat és a folyamatos értékelés. Az évfolyamokra lebontott információk az elektronikus naplóban olvashatók.
A tanév tantárgyi célja
A tanulók kedvének felkeltése a francia nyelv tanulása iránt és segíteni őket az eredményes nyelvtanulás technikáinak használatában.
Fejlesztendő képességek
• hallott és olvasott szöveg értése
• szövegalkotás szóban és írásban
• kommunikációs képesség
• problémamegoldó készség
Tananyag
Témakörök, szókincs:
Az osztály
Nyelvtani szerkezetek:
A főnévi csoport
Tagadás
Az eredményes teljesítéshez szükséges jellemző tanulói tevékenységek:
• együttműködő, aktív részvétel az órákon
• a házi feladat rendszeres elkészítése
• az adott tanagyagban való jártasság
• a négy alapkészséghez kapcsolódó különböző, tankönyvben előforduló feladat típusokban való jártasság
A számonkérés, értékelés rendszeressége, hogyanja, szempontjai:
A tanulókat a tanév során négy alkalommal értékeljük a tanórai munka, a házi feladat készítése és a négy alapkészségben mutatott teljesítmény alapján osztályzattal és/vagy szövegesen.
Tankönyvek, források:
Quartier Libre 1
A szakképzés (Gimnázium Plusz) keretében a tanulók megismerhetik a különböző grafikai technikákat, - úgy mint mélynyomás /rézkarc/, magasnyomás /lino metszet/ valamint a síknyomás /szita/. Megtanulhatják a rajzolás festés mesterségét. Programunk ebben az évben: reklám és képgrafikai technikák, természet utáni rajzolás. Követelmények egy-egy mű elkészítése az előbb felsorolt témákban.
Egyedi grafikai technikák gyakorlása (tus, grafit, szén, pasztell)
Festészeti technikák gyakorlása (vizes, fél olajos, olajos bázis)
Nyomtatási technikák: papírmetszet, rézkarc, linóleum , fametszet és szitanyomás készítése
plakát, poszter, katalógus, embléma, piktogram, arculatterv, hanglemez, hang-, video- és CD kazetta borító, naptár, telefon és hitelkártya tervezésére, kivitelezésére.
katalógus, prospektus, szórólap, kulturális plakátok (film, koncert, színház, sport) tervezésére, kivitelezésére.
- az iparban és kereskedelemben forgalomban lévő legtipikusabb árucikkek (iparcikkek, élelmiszer, illatszer, italáru) csomagolásának tervezésére, kivitelezésére.
Értékelésmódja, eszköze: Szöveges értékelés és jegy
A rendszeres testmozgás életformává válásának segítése, a mozgás örömének megtapasztalása, önmagukhoz képest fejlődjenek tanulóink minden területen (az általános teherbíró képesség, sportági technikák elsajátítása, együttműködési és játékkészség). Sportszerű játék és küzdelem megtanulása, fair play elvének érvényesítése.
A tanulók alapvető fizikai (erő, gyorsaság, állóképesség), illetve koordinációs (mozgásügyesség, egyensúlyozás, összetett mozgásfeladat megoldások) képességeinek fejlesztése.
Kézilabda: átadások és átvételek mozgás közben. Kapura lövés helyből és mozgásból. A kapus játéka. A védelem fellazítása adogatással.
Labdarúgás: álló és mozgó labda rúgása, megállítása. Fejelés helyben és mozgás közben. Kapura lövések. Ötletjáték.
Kosárlabda: egy- és kétkezes átadások. Átvett labdával fektetett dobás mindkét oldalról. Emberfogásos védekezés. Ötletjáték.
Röplabda: a labda továbbítása elfordulással alkar-és kosárérintéssel. Játékelemek gyakorlása csökkentett játéktéren (2:2, 3:3) elleni játék. Játék könnyített szabályokkal
Ugrások: távolugrás guggoló technikával. Magasugrás választott technikával.
Talaj: emelés fejállásba, gurulás előre. Kézállás, gurulás előre.
Értékelt tevékenységek: szeptemberben és májusban
- helyből távolugrás felmérése,
- 30 m-es vágtafutás,
- labdarúgás és kézilabda tananyag bemutatása (egyszer a tanév során).
- 8 kör futás felmérése
- medicinlabda dobások felmérése
- has- hát- karizom erejének felmérése
- távolugrás (egyszer a tanév során).
Novemberben
- az első negyedéves órai munka értékelése
Decemberben és januárban
- magasugrás felmérése és értékelése
- a második negyedéves órai munka értékelése
Februárban
- harmadik negyedéves órai munka értékelése
- a negyedik negyedéves órai munka értékelése
Az eredményes teljesítéshez szükséges jellemző tanulói tevékenység: a tanuló képességeinek megfelelő színvonalú órai aktív, pontos és fegyelmezett munkavégzés. A tananyag mennyiségének megválasztásánál figyelembe vesszük a csoport, a tanuló érdeklődését, tehetségét, de fontosnak tartjuk a sokoldalú saját mozgásélmény megszerzését is.
- osztályzat: órai munka negyedévenként, az állórajt,a magasugrás, a távolugrás, a kislabda hajítás, a labdajátékok (az osztály érdeklődésétől függően minimum 3 labdajátékban) kijelölt gyakorlatai és a tornaelemek bemutatásának értékelése.
- teljesítendő követelmény: az általános teherbíró képességet felmérő teszt teljesítése tanév elején és végén, valamint a magas- és távolugrás felmérése. Az önmagához mért fejlődést felmérésenként jeles érdemjegy adásával értékeljük. A mérés nem teljesítéséért elégtelen osztályzatot adunk felmérésenként.
- szöveges értékelés: félévenként.
FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS FELADATOK
- A szellemi életfejlődés és az anyagi-társadalmi viszonyok fejlődése közötti összefüggések bemutatása.
- A keresztény egyház szerepének felvázolása a középkor kulturális, tudományos és politikai viszonyaira.
- A középkori művelődés és művészetek jelentőségének és eredményeinek bemutatása.
- Az egyes középkori társadalmak berendezkedésének eltérő és hasonló vonásait bemutató összefüggések vizsgálata.
- Középkori források, szövegek értelmezése, következtetések levonása.
- A középkori államok fejlődésének és berendezkedésének vizsgálata.
- Nyugat- és Kelet-Európa eltérő fejlődének vizsgálata, az okok és következmények bemutatása.
- A tőkés árutermelés újszerű vonásainak bemutatása.
- A kora újkor társadalmi és politikai viszonyainak elsajátíttatása, az újkori gondolkodás kezdeteinek megismerése.
- Az országismeret alapelveinek megfogalmazása.
- A magyar államiság középkori fejlődésének bemutatása és az európai fejlődési tendenciákba való beillesztése.
- A középkori magyar kultúra eredményeinek összefoglalása.
- Középkori források elemzése. Az egyes szövegrészek forrásértékének megállapítása, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása.
- Az első magyar nyelvemlékek elemzése, értelmezése, a magyar történelemben elfoglalt szerepük meghatározása.
- A magyar krónikairodalom részleteinek elemzése, a magyar történetírás kezdeteinek meghatározott szempontok szerinti értelmezése.
- Az információszerzés középkori lehetőségeinek összehasonlítása a jelenkor lehetőségeivel.
- Jegyzetek készítése a középkori és a magyar krónikairodalom előre megadott műveiből.
- A középkori oklevelek, céhlevelek készítési szabályainak megismerése, házi feladatokban, házi munkákban vagy kiselőadásokban történő alkalmazása.
- A középkori címerek történeti forrásként való felhasználása, a címertan alapvető elveinek elsajátítása.
- Tanári útmutatással és szakirodalom felhasználásával kisebb tanulmányok készítésének elsajátítása.
- A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata.
- Írásművek készítése történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával.
- Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak) ötvözésével.
- A változás jelentőségének felismerése a középkori magyar és egyetemes történelemben.
- Az induktív és deduktív érvelési technikák ismerete, alkalmazása szóban és írásban.
- Fontosabb középkori folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása.
- Lényegkiemelés kronológiai eseményekből.
- A térben és időben játszódó középkori események közötti kapcsolatok felismerése. Időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása.
- A középkorban és a kora újkorban végbement történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján.
- Vaktérképek készítése, térképvázlatok összevetése. A középkori és a kora újkori történelmi események helyszíneinek mai környezetben való elhelyezése.
- Tankönyvek:
- Száray Miklós: Történelem II. (Forrásközpontú történelem, NTK)
- Középiskolai történelmi atlasz (Cartographia)
- Segédeszközök: falitérképek, feladatgyűjtemények, audiovizuális eszközök, Internet, CD-ROM
A középkor virágzása és hanyatlása:
· A pápaság és császárság küzdelme
· A keresztes hadjáratok
· A városok kialakulása
· A rendiség születése
· Válság és fellendülés. Nyugat-Európa a XIV.-XV. Században
· Közép-Európa. Csehország és a huszitizmus
· A Balkán és az Oszmán birodalom
· A középkor művelődése
· A magyar királyság első százada
· Az új rend megszilárdítása
· A királyi hatalom megrendülése
· A tatárjárás
· A királyi hatalom meggyengülése
· I.Károly, a reformer király
· Az Anjouk fénykora és bukása
· A nagy földrajzi felfedezése
· Reformáció és katolikus megújulás
· A spanyol Habsburgok felemelkedése és hanyatlása
· A tudorok kora Angliában
· Harcban a törökkel
· Hunyadi Mátyás
· A KÖZÉPKORI MAGYAR MŰVELŐDÉS
· Az önálló Magyar Királyság bukása
· A kiszolgáltatott ország
· A három részre szakadt ország
- A tanulók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élőszóban vagy írásban.
- A tanulók legyenek képesek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására.
- Tudjanak a tanulók bibliográfiákat készíteni az iskolai és a közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján.
- A tanulók legyenek képesek felismerni és megkülönböztetni történelmi korszakokat, folyamatokat.
- Tudjanak jól felépített, szabadon előadott feleleteket vagy előadásokat tartani történelmi témákról.
- Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb, már tanult ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid elkészülés után.
- Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem korszakainak szinkronban látására.
- Tudják használni a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit.
- Legyenek képesek a tematikus történelmi térképek összehasonlítására, következetések levonására.
Órai felelet írásban vagy szóban az előző órai anyagból. Értékelés 1-5-ig osztályzattal. Egy tanévben kb. 10 alkalommal.
Témazáró dolgozat előzetes felkészülés után, egy meghatározott fejezet anyagából. Értékelés 1-5-ig osztályzattal. Egy évben 6 alakalommal. Az osztályzat a fejezet hosszától függően 2-3 szoros szorozóval számít az éves átlagba.
Órai kiselőadás, meghatározott témából, előzetes felkészülés után. Értékelése 1-5-ig osztályzattal..
Órai megbeszélés, frontális osztálymunka keretében. Értékelés szóban.
Mint a félévi, csak az egész évben nyújtott teljesítmény alapján.
Értesítés az értékelésekről enaplón keresztül folyamatosan.
A tanév tantárgyi céljai: Az élővilág országainak megismerése, a rendszerezés alapjainak elsajátítása. / prokarióták, egysejtő eukarióták, gombák, növények, állatok / Az alapvető életfolyamatok megértése. A növényi és állati sejtek, szövetek, szervek felismerése. Az evolúció folyamatainak megértése. A növények és állatok törzseinek megismerése. Az állatok viselkedésének és társas kapcsolatainak, kommunikációjának alapszintű elsajátítása. Környezettudatos magatartás kialakítása, formálása. A természettudományos gondolkodás alakítása.
Önálló ismeretszerzés, füzetvezetés, vázlatkészítés, lényegkiemelés, szövegértés, szövegalkotás, vitakészség, táblázatok és diagramok értelmezése.
Ebben az évben az élőlények rendszerezésével, testfelépítésével, az élőlények országainak megismerésével foglalkozunk. A év végén az állatok viselkedésének megismerésével zárul a munka. A tanulók az Moodle felületén mindenféle segítséget kapnak a tananyag elsajátításához. Vázlatok, cikkek, prezentációk segítik a munkájukat.
Az eredményes teljesítéshez szükséges jellemző tanulói tevékenységek:
Rendszeres és gondos füzetvezetés, aktív órai munka, házi feladatok elkészítése, páros és csoportos munkavégzés, önálló szóbeli felelet, prezentáció készítése, esszéírás, cikkek értelmezése.
A számonkérés, értékelés rendszeressége, hogyanja, szempontjai:
- A házi feladatokat / 8 db./ a Moodle megfelelő oldalán találják és a megoldásokat is oda kell elküldeniük a megadott határidőre. Az órákon szóbeli feleltetéssel és röpdolgozatokkal ellenőrzöm a felkészültségüket. Ebből a két területből összesen 200 pontot szerezhetnek a tanulók.
- Az év során két témazáró dolgozatot írunk, az elsőt a növények országának befejezése után, míg a másodikat az év végén. A két dolgozatbol 200 pontot szerzhetnek a tanulók.
- Az év során egy önálló munkát kell készíteni minden tanulónak biológiából. A témákat közösen választjuk ki. Az elkészült munkát az előre rögzített időpontban az órán kell bemutatni maximum 5 percben. Az önálló munkára 120 pont adható. / Értékelhető Önálló munka nélkül a tanuló nem teljesítheti a tantárgyi követelményeket!!! /
- A tanulók a félév végén elektronikus formában, az iskolában, egy időben írnak egy esszét a felkínált témákból. Az esszére 80 pont adható.
- A biológia gyakorlatot választó tanulók az adott félévben a gyakorlatra még 200 pontot kaphatnak. Egymás utáni két féléves gyakorlat esetén 200+200 pont.
A maximálisa megszerezhető pontok száma 600, illetve gyakorlattal 800 / 1000 /.
Tankönyvek, források: Kropog-Mándics-Molnár: Biológia 10. / Pánem Könyvkiadó /
A biológia gyakorlat célja az elméleti anyag kiegészítése azokkal a tevékenységekkel amelyek segítik a jobb megértést, közelebb hozzák a tanulókhoz a körülöttünk lévő világ jelenségeit, felkészít a középszintű biológia érettségi gyakorlati feladataira. Ebben a félévben élettani gyakorlatokat végzünk.
A számonkérés, értékelés rendszeressége, hogyanja, szempontjai:
A tanulók értékelésében az aktív órai munka, a rendszeres és gondos füzetvezetés, a szóbeli és írásbeli feladatok legalább 50%-os megírása szerepel. A biológia gyakorlat értékelése a biológia tantárgy értékelésének része. A részletes ponthatárok a biológia tantárgynál olvashatóak!
